Először nevezd meg a helyzetet
„Mindig gyáva vagyok” helyett pontosabb lehet: „Három napja nem nyitottam meg azt az üzenetet, amelyre válaszolnom kellene.” A második mondatból kiderül, mit lehet megfigyelni. Azt még nem mondja meg, miért történik. Lehet félelem, túlterheltség, kevés információ vagy az is, hogy valójában nem szeretnéd vállalni a kérést.
Kitalált példa: szeretnél jelentkezni egy képzésre, de újra és újra bezárod a jelentkezési oldalt. Ahelyett, hogy rögtön rávennéd magad a beküldésre, megkérdezheted: az ár, a döntés véglegessége, a visszautasítás vagy a teljesítményelvárás tart vissza? Mindegyik másfajta választ kíván.
Az elkerülés néha véd, néha beszűkít
Az elkerülés kutatása megkülönbözteti a hasznos veszélyelhárítást és a nehézséget fenntartó elkerülési mintákat. A rövid távú megkönnyebbülés szerepet kaphat abban, hogy egy reakció ismétlődik. Ettől még nem minden visszalépés káros. [1]
Nézd meg a konkrét kockázatot. Fenyegető kapcsolat, veszélyes környezet vagy túl nagy anyagi teher esetén a távolságtartás és a támogatás keresése lehet megfelelő. Ezt a cikket ne használd arra, hogy veszélyes helyzetbe kényszerítsd magad. Biztonságos, kis tétű helyzetekben viszont megvizsgálhatod, hogy az elhalasztás közelebb visz-e ahhoz, amit szeretnél.
A legkisebb lépés lehet pusztán előkészület
Válassz egy olyan lépést, amelyet könnyű visszafordítani. A képzés példájában ez lehet a lemondási feltételek elolvasása vagy egy kérdés megfogalmazása elküldés nélkül. Egy nehéz beszélgetés előtt pedig annak leírása, mit szeretnél tisztázni. Nem kell rögtön a legnagyobb félelemmel kezdened.
Előre mondd ki, meddig tart a próbád. Például: két percig összegyűjtöm a hiányzó információkat, utána újra döntök. A következő döntés lehet folytatás, szünet vagy visszalépés is. Ez önismereti előkészület, nem otthoni expozíciós kezelés.
Mit figyelj meg utána?
Mi volt az, amitől előre tartottál? Mi történt ténylegesen? Maradt-e fontos bizonytalanság? A tényeket válaszd külön a találgatástól. Az, hogy nem kaptál azonnal választ, önmagában nem bizonyít elutasítást. Az sem kudarc, ha rájössz: több információ vagy segítség kell a döntéshez.
Ha közben egy kemény belső hang sürgetett, olvasd el az önkritikáról és önszabotázsról szóló írást. Ha két fontos szempont ütközött, a belső konfliktus adhat más megközelítést. A visszahúzódásnak nem kell egyetlen nagy magyarázatot találnod.
Mikor kevés egy apró önismereti lépés?
Ha a félelem tartósan beszűkíti a munkádat, kapcsolataidat vagy a mindennapi teendőidet, érdemes megfelelő szakemberrel átbeszélni. Az Iránytű nem méri ennek súlyosságát. Egy beszélgetéshez viszont hasznos lehet a konkrét példád: milyen helyzetben mit kerülsz, mitől tartasz, és milyen segítséget szeretnél.